(Kodolas: Central European Windows)   A rapidrandi-vita a HIVUNK listán (2006. szeptember-október) (2006.09.13.) Tisztelt Listatagok! Klubszerű beszélgetéseinken gyakorta képezi beszélgetések tárgyát a sivár tény, mely szerint társas/táncos rendezvényeink sikere gyakorta a "nem foglalt" státuszú férfiak alacsony részvételi arányszámának köszönhető. Ti hogyan látjátok ugyanezen problémát, illetve volna-e javaslatotok némi változtatásra. Jómagam kb. másfél évvel ezelőtt résztvettem egy előre meghirdetett un. rapidrandin egy városi presszóban, amely a korosztályi különbségektől eltekintve szerintem kultúráltan, megfelelően bonyolódott. Felmerült bennem, hogy vajon kisérletképp volna-e mintegy 8 férfi, 8 hölgyvállalkozó ennek lebonyolítására. GJ ------------------------------------------------------------ (2006.10.03.) A rapidrandi elvileg jó ötlet. De ha arra gondolok, hogy milyen arányok alakulnak ki a programjainkon - a sörözéstől és bulizástól az erőt próbáló kirándulásokig -, mindenütt nyomasztó nőfölény van. Ebben a helyzetben elég nehéz egyenlő számú nőt és férfit verbuválni. Esetleg személyes meghívó leveleket lehetne küldeni a listatagoknak. (A DIPLOMASOK címlistája rendelkezésre áll, és szükség esetén én is elküldöm a HIVUNK listáját. Az utóbbi azonban csak egy e-mail lista, gyakran még a tagok nemét sem lehet megállapítani.) Arra gondoltam, hogy egy kicsit módosítva is megpróbálhatnánk. Miután több a nő, mint a férfi, és úgyis a férfiak választanak, esetleg lehetne olyat is rendezni, amikor egy férfi hív meg hat-nyolc nőt. Mondjuk, egy nyilvános helyre. És felváltva leül velük beszélgetni, táncolni, esetleg meg is ölelik egymást - csak hogy felmérjék a méreteiket, semmi szex! A lényeg, hogy ezen a partin is ugyanolyan gyorsan eldőlne, két ember összeillik-e, legalább is első látásra. Aztán egy másik férfi rendezne partit - egészen addig, amíg minden férfi párt nem talált magának. A kérdés: mi legyen a pár nélkül maradt nőkkel? Erre több megoldás kínálkozik. Egyrészt kereshetik a párjukat tovább, más társaságban, más listán. Másrészt azok a nők, akik ugyanannak a férfinak tetszenek, egymást is kedvelhetik. Ez pedig a már említett csoportos házasság, csoportos együttélés irányába vezet el bennünket. (Persze nem teljesen az. Amikor én a kommuna és az öregek napközi otthonának kombinálásáról beszéltem, akkor arra gondoltam, hogy több férfi és több nő szervezhetné meg együtt az életét, a kölcsönös szeretet alapján. Kifejezve a nemek arányát is. Tehát kb. két férfi - hat nő. Három férfi - tíz nő... Megtartva a saját lakást, csak alkalmilag töltve az éjszakát egymással.) Nos, akkor hogy is legyen azzal a rapidrandival? :) MG ------------------------------------------------------------ ... avagy Rapidrandi, vagy nem rapidrandi, ez itt a kérdés Lehet hogy azért nem reagált senki, mert ez így eléggé lóvásár előtti mustra jellegű lenne, és pl. a bajuszomat tekintve ugyan nem tünök nőnek, de szerintem ez megalázó lenne számukra. Sokkal barátságosabb, szelidebb, ha közös programok során mérhetik fel egymást a felek. Így elmarad a "na, nem kellettem ennek-annak", ill. a "nem kellettem senkinek" élmény utáni nyomasztó hangulat, ami este, egyedül a "mustra" után akár bolond gondolatokat is ébreszthet. Aki egyedül van és társra vágyik, az úgyis érzékeny, okkal sajnálja magát, empátiával kell kezelni, jó szóra, simogatásra vágyik, nem kudarcélményre. Márpedig ha egy ilyen esemény során, mondjuk, minden hapsi sikeres lenne, akkor ugyanannyi hölgy is, de jóval több nő élné meg az "úgy látszik, a többiek vonzóbbak, csak én vagyok ilyen szerencsétlen" érzést. Persze tudom, hogy az ötlet a jószándék terméke, de lágyabb megoldások kellenek. A fentiek személyes véleményt takarnak, ha van elég vállalkozó, akkor: "rapidrandevuzni nem kell félnetek ha mindenki beleegyezik én nem ellenzem". :) Üdv.: Laci ------------------------------------------------------------ Laci igazán mély empátiával közelítette meg a kérdést, a jó szándék elismerése mellett; összességében bennem is hasonló vélemény fogalmazódott meg... A csoportos együttélés az elmagányosodás ellen nagyon jó ellenszer lenne, feltéve, ha ehhez toleráns személyek kapcsolódnának, és természetesen lenne olyan vállalkozó szellemű, aki megfelelő lakást is rendelkezésre bocsátana....... üdv. pm ------------------------------------------------------------ MG, ez nagyon vicces! (Ezt gúnyosnak szántam.) De leginkább nagyon férficentrikus. Van még ilyen ötleted? Adhatod neki azt a címet is: Hogyan növeljük a férfiak ego-ját?! Bocs' de nem vagyok a humoromnál! K.E. ------------------------------------------------------------ Lóvásár? Férfi egó? Itt valami félreértés lehet. Próbáljátok úgy felfogni a kérdést, mint egy tombolát. Egy nyeri a főnyereményt. De vajon a többiek öngyilkosságot követnek el? Nem. Tovább próbálkoznak. A férfi egó ellen meg lehetetlen harcolni. Egyrészt mert az arányok eleve a férfiaknak biztosítanak nagyobb választási lehetőséget (akár egy party keretében, akár hónapok alatt), másrészt nagyon sok nő kifejezetten számít a férfi nagyobb önbizalmára. Fel akarnak ránk nézni - a szerencsétlenek. :) Mintha nem lehetne ugyanolyan jó a kapcsolat egy kiváló nő és egy közepes képességű férfi között. Az lenne jó, ha a nők nem rivalizálnának, hanem osztozkodnának. Képzeljétek el: van két igazi jó barátnő, akik kiállnak egymás mellett jóban-rosszban. Jön egy férfi, és mind a kettőnek megpróbál udvarolni. Egy darabig játék, de aztán a két nő (amennyiben persze mindkettőnek tetszik az adott férfi) törvényszerűen egymás ellen fordul. Képtelenek megosztozni rajta. De vajon miért ne élhetne két barátnő, két nővér ugyanazzal a férfival? Miért nem lehetséges ez még abban a korban sem, amikor már a családalapítás, gyereknevelés lekerült a napirendről, és a cél a magányosság elkerülése? Nem a férfi egó a probléma, hanem a női kizárólagosság, a nők konzervatívizmusa. Az a mentalitás, hogy "inkább az egész rossz, mint a jónak a fele, harmada". :) MG ------------------------------------------------------------ A női lélek ezt nem veszi be! A nő választ! Ez mióta világ a világ, így működik! A nő büszke! A nő az egyetlen szeretne lenni! Más javaslatom volna. Valamennyien tagjai vagyunk egy-egy társkeresőnek. Egy sztenderd szöveget el lehetne küldeni minden, paramétereit tekintve nekünk megfelelő férfinak, ahol elsőként listatagként meghívnánk őket. Választ kérnénk tőlük, regisztrálják-e magukat sorainkban. Majd értelmes témákat kellene felhozni, amiről lehetne akár vitatkozni is. Innentől már csak a fantáziám mozog, éspedig bízva abban, hogy elégséges férfineműt összetoboroztunk, szóba jöhetne az első program a személyes csoportosulásra. Fontos azonban a könnyedség, a nem erőszak, hanem értelmes időtöltés a társtalálás reményében. Azonban javasolnám egy olyan lista létrehozását, ahol minimális személyes adatok szerepelnek. A kor, a diploma léte(esetleg), a nem, és egy fénykép. Ti. egy társkeresőre fényképet ha nem is rakunk fel, itt miután az azonnali társtalálás nem az elsődleges szempont, vagy legalábbis úgy teszünk, mintha. Ide hamarabb felteszünk fényképet. A főnyeremény a nő, kedves jótevőm és elvtársam. A tragédia nem az öngyilkossággal kezdődik. A tovább próbálkozás már sérült startról indul! Férfiak! Ne felejtsétek el, nektek is van(volt) édesanyátok, szintén nő, és tisztelitek. Ugye? A leírtak tiszteletlenségre utalnak. A felnézés áhitása csak viszonosan működik! Nincs osztozkodás! Nem is értem, és szeretnék nem csalódni, kedves Gábor. Visszatérve a társkeresős meghívásokra, a részleteket mindenképpen meg kellene vitatnunk, feltéve, hogy egyetértetek velem. Üdvözlettel: CZP ------------------------------------------------------------ És mi van a női egóval? Én szívesen vennék részt egy fordított arányú kiválasztásban. Mármint én és nyolc férfi :-) Különben nem hiszem, hogy a nők kevésbé akarnának vagy nem szívesen osztoznának egy férfin. Legalább is nem kevésbé, mint egy férfi a nőkön - szerintem. Ez inkább gondolkodásmód és életszemlélet, nyitottság kérdése, mint nemiségé. És még valami. Szerintem itt nem "felnézésről" van szó, hanem a nők is olyan pasit akarnak, aki(k)hez szexuálisan vonzódnak. és ehhez a férfinak valami plusszal kell rendelkeznie. Csakúgy mint egy nőnek ahhoz, hogy a férfiak vonzódjanak hozzá. és hogy kinek mi a plusz, azt csak a jó ég tudja... :-) Meg néha az az ember, aki odafigyel magára és másokra. Függetlenül attól, hogy nő-e, vagy férfi. Szerintem ez ilyen egyszerű... Zsuzsa ------------------------------------------------------------ Rövid reflexiók. > A női lélek ezt nem veszi be! A nő választ! Ez mióta > világ a világ, így működik! A nő büszke! A nő az > egyetlen szeretne lenni! Képzeljétek el, hogy van egy egoista férfi és nyolc büszke nő. A nyolc büszke nőből három ugyanazt az egoista férfit választja. Mert ilyen a kínálat. Namármost vagy egymásnak esnek, és elvesztik a büszkeségüket, vagy mind a hárman visszalépnek, és elvesztik a férfit. Kinek van más tapasztalata? > Valamennyien tagjai vagyunk egy-egy társkeresőnek. Egy sztenderd > szöveget el lehetne küldeni minden, paramétereit tekintve nekünk > megfelelő férfinak, ahol elsőként listatagként meghívnánk őket. Ez eddig ugyanaz, ami a társkereső portálokon történik. A nők válaszolnak néhány férfi hirdetésére (már ha a büszkeségük engedi; sokan csak várják, hogy felfedezzék őket). > Innentől már csak a fantáziám mozog, éspedig bízva abban, hogy > elégséges férfineműt összetoboroztunk, szóba jöhetne az első > program a személyes csoportosulásra. Fontos azonban a könnyedség, > a nem erőszak, hanem értelmes időtöltés a társtalálás reményében. Ez nem egészen világos a számomra. Ha ezt egy-egy nő szervezi, magának, akkor nagy az esély, hogy ugyanazok a férfiak fognak feltűnni. És a létszámarány miatt mégis csak ők választanak. Igaz, hogy minden pályán külön-külön meg kell küzdeniük. De mi van, ha több pályán is ugyanazok a befutók? Ha nem az "egy nő - sok férfi meghívott" a séma, akkor ugyanoda jutunk, mint a jelenlegi csoportos összejövetelekkel. 4-5 férfi és 20-25 nő. > Azonban javasolnám egy olyan lista létrehozását, ahol minimális > személyes adatok szerepelnek. A kor, a diploma léte(esetleg), a > nem, és egy fénykép. Ti. egy társkeresőre fényképet ha nem is > rakunk fel, itt miután az azonnali társtalálás nem az elsődleges > szempont, vagy legalábbis úgy teszünk, mintha. Ide hamarabb > felteszünk fényképet. Ez is a Habostortát vagy a LoveBox-ot utánozná, kicsiben. És kisebb hatásfokkal. Mert azok a fórumok legalább már be vannak járatva. > A főnyeremény a nő. Igen. 250 főnyereményt sorsolnak ki 60 pályázó között. :( > A felnézés áhitása csak viszonosan működik! Az általam ismert férfiak 80 százaléka nem igényli, hogy felnézhessen a választott hölgyre. Elég, ha az a hölgy "elég jó", ha nem veszekedős, nem csalja meg fűvel-fával, és válás esetén nem viszi el a férfi matchbox-gyűjteményét is. Ezzel szemben az általam ismert nők 80 százaléka fel akar nézni a férfira (magasságban, anyagiakban, társadalmi presztizsben), nem hajlandó megalkudni. Vagy ha igen, akkor egész életében szenved a megalkuvása miatt. > Nincs osztozkodás! Igen. Ez a jelszó. Az a baj vele, hogy nem felel meg a helyzetnek. > És mi van a női egoval? Én szívesen vennék részt egy fordított > arányú kiválasztásban. Mármint én és nyolc férfi :-) Persze. Ha fel tudod kutatni azt a nyolc férfit. Itt az a fura ellentmondás, hogy szexuálisan valóban több férfi tudna csak tökéletesen kielégíteni egy nőt. A nők - valami miatt - jobban bírják a szex- marathont. És amióta a férfinak ügyelnie kell a nő maximális élvezetére, azóta az egy férfi helyzete pszichésen is sokkal nehezebbé vált. Ha az AIDS nem lenne olyan komoly fenyegetés, én - elvileg persze - igenis híve lennék az ilyen "egy nő - nyolc férfi" szexpartinak. De ha az együttélésről, a magány elkerüléséről van szó, mégis csak a fordítottja látszik reálisnak. Két-három férfi szeretetteljes együttélése nyolc-tíz nővel. Olyan nőkkel, akik hasonlóképpen kedvelik egymást, és nem rivalizálnak. > Különben nem hiszem, hogy a nők kevésbé akarnának > vagy nem szívesen osztoznának egy férfin. Legalább is > nem kevésbé, mint egy férfi a nőkön - szerintem. Ez inkább > gondolkodásmód és életszemlélet, nyitottság kérdése, > mint nemiségé. Igen, tudok ilyen nőkről is. De tíz esetből kilencszer az egyik nő a feleség (és nem tud a másikról). A szerető tud a feleségről (de a férfi hitegeti, hogy válófélben vannak, és ő arra vár). Olyan nő is van, aki elfogadja, hogy a nős férfinak csak heti egy órája van rá, és egy kicsit szenved, hirdeti magát, hogy találjon egy olyan szerelmet, amelynek a szenvedélyessége képes lenne elsodornia őt a nem megfelelő partner mellől. Nem nyitottság ez, hanem kényszer. És nem is lelki, hanem szexuális. Azt javaslom, hogy ne térjünk el tovább az eredeti tárgytól, a "rapidranditól". Egyenlő számú férfival és nővel. Gondos kiválasztás után. Egyszer érdemes kipróbálni. Ki szervezi meg? MG ------------------------------------------------------------ ...... olyan jól kitaláltad, hogy nem vállalnád a szervezést? pm ------------------------------------------------------------ > A férfi egó ellen meg lehetetlen harcolni. Pontatlan vagy! Csak a Te egółd ellen lehetetlen a harc... :-))) Pali ------------------------------------------------------------ Kedves MG! Erről nekem szerinted miért jutott eszembe a h á r e m h ö l g y ? Hit Remény Szeretet Mindenkit üdvözlök: CsR ------------------------------------------------------------ Hát, kedveskéim, itt mindenről szó van, csak egyről nem! Hová tűntek az érzelmek?! Ezt sajnos a fiatalok között is látom. Szerintem a magány elleni küzdelem nem abból áll, hogy 1 db férfit találjak. Hanem jövés- menés, társaság. Aztán, ha mégis összejön! Teljesen! Az már valami! Mellesleg, MG, nem nagy a szád egy kicsit? Egy férfi - hat-nyolc nő? Ebben a korban?! Üdv. mindenkinek Anna ------------------------------------------------------------ Ne rólam beszéljünk. Ha valami nem jellemző rám, az a férfi egó. Én önmagamnak is csak az alter-egója vagyok. :) És nem vagyok érdekelt. Nincs ugyan olyan párom, akivel együtt lehetnék sülve-főve, de magamban is jól elvagyok. A legtöbb férfi is jól megvan egyedül. Azokat a nőket sajnálom, akik mindenképpen egy férfi - és csak egy férfi - mellett akarják leélni a hátralévő éveket, de nem tehetik, mert nincs elég férfi. Az egó alatt többnyire önmagunk fontosságának tudatát szokták érteni. Én tudatában vagyok a saját fonttalanságomnak. :) Egyvalami okoz jó érzést: ha mások gondjainak megoldásában segíteni tudok. Ezért a lista, ezért a javaslataim, ezért a vitaindítók. De - megvallom őszintén - az utóbbi időben elég sok negatív visszajelzést kapok. Ezért azt hiszem, lassan leépítem ezt a buzgóságot. Oldja meg mindenki a saját problémáját! Ami pedig Jutka eredeti felvetését illeti, a legrapidabb rapidrandi az lenne, ha a listán szereplő hölgyek végigpróbálnák a teljes férfiválasztékot (azokat, akik megütnek egy bizonyos mértéket). Rendezzetek ilyen "egy nő - több férfi" jellegű összejöveteleket, vagy randizzatok gyakran, mindig mással. (Persze kérdés, hogy a női büszkeség menyire hat ellene ennek a praktikus és aktív megközelítésnek.) Engem - élemedett korom és érdektelenségem okán - azonban hagyjatok ki ebből. :) MG ------------------------------------------------------------ (Mivel az alábbi szövegben nincsenek idéző > jelek, egy kicsit strukturáltam, a CZP előző leveléből vett szövegeket CZP1-gyel, a saját válaszaimat MG-vel, a mostani viszontválaszt CZP2-vel jelöltem. Remélem, nem lett túlságosan kusza a szöveg. Az élet mindenesetre még kuszább... MG moderátor) ------- MG: Képzeljétek el, hogy van egy egoista férfi és nyolc büszke nő. A nyolc büszke nőből három ugyanazt az egoista férfit választja. Mert ilyen a kínálat. Namármost vagy egymásnak esnek, és elvesztik a büszkeségüket, vagy mind a hárman visszalépnek, és elvesztik a férfit. Kinek van más tapasztalata? CZP2: - Én elképzelem, ezért ilyen helyzetbe gondosan ügyelek, ne kerüljek. Eddig sem tettem. Ezért maradtam csupán olvasó. CZP1: Valamennyien tagjai vagyunk egy-egy társkeresőnek. Egy sztenderd szöveget el lehetne küldeni minden, paramétereit tekintve nekünk megfelelő férfinak, ahol elsőként listatagként meghívnánk őket. MG: Ez eddig ugyanaz, ami a társkereső portálokon történik. A nők válaszolnak néhány férfi hirdetésére (már ha a büszkeségük engedi; sokan csak várják, hogy felfedezzék őket). CZP2: - Merőben más! A társkeresőn magukat hirdetők vagy várják hogy megszólítsák őket, vagy megszólítanak. Egyet-egyet. Időigényes, hosszadalmas és az esetek többségében (különösen fénykép nélkül) válasz sem érkezik. Ti. túlzottan célirányos! Ugyanakkor, ha egy zártabb, klub-szerű társaság egyéb értelmes célokkal jön létre és különböző technikákkal bővíti sorát, hamarabb fölfedjük arcunkat. Mit is értettem ez alatt? Én pl. fent vagyok egy társkeresőn. Csak alapadatokkal és fénykép nélkül. Én szólítom meg az adatlap alapján megfelelőnek tűnhető ffiakat ( válasz arány 10/2 cca). Ha van válasz, pár levél vagy msn alapján teszteljük egymást. A találkozásig fogalma sincs az illetőnek, kivel levelezik. Így nem nagy az esély, valljuk be. Azonban a világhálóra társkereső célzatú fényképet magamrészéről sosem raknék fel, vagyis nyiltan semmiképpen nem árulnám magam. Ugyanakkor a [Viviv]-re pl. igen, mert más a célja. Tehát, ha más célzattal jönne létre általunk egy klub-szerűség, ahol mellesleg előfordulhatnának társ-találások, úgy mint bármilyen más hétköznapi színtéren, ez volna az ideális, ezt szerettem volna ecsetelni. Ehhez gondoltam a meghívásokra, akiknek egyébként nem küldenék soha fényképet, így nagy valószínűséggel el sem indul egy ismerkedés. Sok nő gondolkodik így! Köztük lehet kedves Gábor a te igazid is! CZP1: Innentől már csak a fantáziám mozog, éspedig bízva abban, hogy elégséges férfineműt összetoboroztunk, szóba jöhetne az első program a személyes csoportosulásra. Fontos azonban a könnyedség, a nem erőszak, hanem értelmes időtöltés a társtalálás reményében. MG: Ez nem egészen világos a számomra. Ha ezt egy-egy nő szervezi, magának, akkor nagy az esély, hogy ugyanazok a férfiak fognak feltűnni. És a létszámarány miatt mégis csak ők választanak. Igaz, hogy minden pályán külön-külön meg kell küzdeniük. De mi van, ha több pályán is ugyanazok a befutók?(MG) Ha nem az "egy nő - sok férfi meghívott" a séma, akkor ugyanoda jutunk, mint a jelenlegi csoportos összejövetelekkel. 4-5 férfi és 20-25 nő. CZP2: - Nem! Én nem társkeresési cézattal, hanem klubtagsági célzattal megszólítok 10 ffit (a társkeresőn). Abból 2-3 ffi kötélnek áll, és elkezd velünk társasági életet élni, vagyis bekapcsolódni a levelező, néha összeröffenő közösségi életünkbe. Az arány javult! Ugye? És ha tisztelsz minket nőket, és szívedből azon vagy, hogy méltó és egyenlő eséllyel szerepeljenek köztünk a nők is hozzátok ffiakhoz viszonyítva, akkor el kell hogy fogadd ennek az ötletnek a jogosultsásgát, sőt partnerként biztatnod kell, sőt magad részéről is mindent megtenni, hogy nőtársaid boldoguljanak. Mert ugye, nem tartasz igényt mindnyájunkra? Nem gondolod ugye, hogy most minden rendben van, ezzel az aránnyal? CZP1: Azonban javasolnám egy olyan lista létrehozását, ahol minimális személyes adatok szerepelnek. A kor, a diploma léte(esetleg), a nem, és egy fénykép. Ti. egy társkeresőre fényképet ha nem is rakunk fel, itt miután az azonnali társtalálás nem az elsődleges szempont, vagy legalábbis úgy teszünk, mintha. Ide hamarabb felteszünk fényképet. MG: Ez is a Habostortát vagy a LoveBox-ot utánozná, kicsiben. És kisebb hatásfokkal. Mert azok a fórumok legalább már be vannak járatva. CZP2: NEM! Mert mint már többször leírtam, egy-áll szemben eggyel, egyértelmű a cél (ami megalázó a társkeresőn), a mindenből tökéletes szemezgetése, aminek semmi esélye! A Habostorta nyilt társkereső! Amiről én beszélek egy klub.(CZP) CZP1: A főnyeremény a nő. MG: Igen. 250 főnyereményt sorsolnak ki 60 pályázó között.(MG) CZP2: Ez már goromba reakció. Elképzelésem szerint ha sikerül valakinek társat találni, ott mindketten egymásnak főnyeremények! Mint már leírtam a társkereső hátrányait és a vele szemben a klubszerűség előnyeit (ahol nem megalázó senki számára ha nem akad társra, mert jól érezi magát a közösségben egyéb okokból). Nyilván ez együtt jár a klubtagok fluktuációjával, van aki megtalálja a célját és párosával kiszáll, de jönnek újak, előbb utóbb mindenki célba érhet. ------------------------------------------------------------ Üdv Mindenkinek! Az utolsó néhány levél témájában a következőt szándékoznám tenni. Azon a társkereső fórumon, ahol regisztrálva vagyok, van néhány férfi, akivel levelező, néhányukkal személyes kapcsolatba kerültem. Személyükben nem találtam meg a társat, azonban e levelező listán lehet, van olyan női társam, aki megtalálná számítását közülük. Mindegyik 50 feletti, mindegyik diplomás. Ezek voltak az elsődleges paraméterek. Megszólítanám őket, lépjenek be sorainkba, vegyenek részt elsősorban a beszélgetéseinkben. Ehhez azonban magunkhoz mérten színvonalas témákban kell színvonalasan értekeznünk. Bízom abban, néhányat sikerül megnyerni. Őket Gáborhoz irányítanám, regisztrálja őket. Ha egyetértetek, és csakis akkor, elkezdek leveleket írni. Nomeg, amikor időm engedi. Ezt bármelyik női társam paralel megteheti, csak ne ugyanazon a társkereső fórumon, ez fontos. Én fent vagyok a Habostortán és a Startrandin, ami egy adatbázissal van a Párom.hu-val. MG! Mi a hozzászólásod? Kérdezném még, van e levlista, ahol az összes tag listaszerűen fent van? CZP ------------------------------------------------------------ Csak egy ropke gondolatot fuznek hozza. Amig a felebarati szeretet, a csaladi szeretet megoszthato (ha ujabb gyerek szuletik, akkor az anya-apa az uj jovevenyt is ugyanugy szereti), addig a szerelem kizarolagossagra torekszik. Ugy latszik, errol meg sokan nem akarunk lemondani... Meg nem a Nyugdijas Haz lebeg a szemunk elott... CzP-nek, aki ujabb listatagnak latszik, egy uzenet: A listak letrejotte is egy ilyenfajta "kampanymunka'nak" az eredmenye, mint amit emlitesz. Sok-sok ferfiembert szemelyes levelben meghivtunk, hogy csatlakozzon hozzank, jojjon el a rendezvenyeinkre. Nehanyan e celbol a tarskereson is honapokig nem tarsat, hanem tarsasagot kerestunk. Talan ideje lenne egy ujabb akcionak! Sok idot- es gepidot igenyel, azonkivul kitartast, jo fogalmazast, empatiat, eros lelket, hogy kibirja a gunyos megjegyzeseket, a hatterbol figyelo hazasembereket stb. Udv. BA ------------------------------------------------------------ A szerelemben definicioszeruen van a kizarolagossag - amelyik nem igy mukodik, az nem az, attol persze me'g lehet jo :-) Meg a nyugdijas hazban is - ahol az egymassal szerelembe eso parok osszekoltoznek, csak o"k ketten. Sot, tovabbmegyek: az egymassal szerelemben levok csak es kizarolag ketten szoktak szerelmeskedni, amikor segitseget hivnak, akkor mar mas, nem szerelem. Igy van ez, miota vilag a vilag. A Szentirasban is, mely mindannyiunk kollektiv tudattalanjanak irasbelisege, egy ferfibol (melle') egy not teremtett a feltalalo, tessek nala protestalni! :-) FMK ------------------------------------------------------------ A számarányokon nem lehet változtatni. Sokkal több nő keres társat, mint amennyi férfi. Részben az élet (a halál) alakította ezt ki, részben a rossz tapasztalatok. És ahogy mondtam, egy férfi a mi korunkban már elvan egyedül, kialakította a maga háztartási rutinját, a szex nem olyan mindennapos életszükséglet, mint 30-40 éves korban, a zsémbes feleségektől meg az ég óvjon. Ha azt szeretnéd, hogy egészségesebb arányok jöjjenek létre, azt csakis kizárással érheted el. Van olyan levelezőlista, ahol nem szívesen vesznek fel nőket. De ezzel a taktikával az a baj, hogy a régi női klubtagok már nem nagyon érdeklik a régi férfiakat. És viszont. Megismertük egymást, és nem jött meg a kedvünk. A barátság persze megmarad, de aki kizárólag társat keresett, az elfordul tőlünk. Ha a HIVUNK listát más férfiaknak is ajánlod, azt megköszönöm. Persze - és itt bújik ki a szög a zsákból - nem csak akkor, ha valaki Neked nem kell. Mert ez azt jelenti, hogy aki tetszik, azt meg- tartod magadnak, és csak a Számodra érdekteleneket adod "le", adod tovább. Szerintem a társaság a párkeresés mellett, a párkeresésen kívül is érték. Ha két embernek sikerült összejönni, attól még tovább járhatnak a közös rendezvényekre. A másik két listára is érdemes jelentkezni. A HIVUNK archívum-oldalán megtalálod ezek linkjét. (Ebben a pillanatban az OTVENESEK listát nem tudom jó szívvel ajánlani, mert például az én listatagságomat is felfüggesztette a listagazda, minden indoklás nélkül.) Ez egyben magyarázat arra is, hogy miért nincs egy mindenkit magában foglaló lista. Az OTVENESEK nem moderált, de aki a listagazda szerkesztési elveinek nem felel meg, azt kirakják. A DIPLOMASOK teljesen moderálatlan, emiatt időnként rossz ízű viták alakulnak ki. Ez a HIVUNK pedig teljesen moderált, ami azzal jár, hogy egyes levelek később kerülnek fel. Amellett - profiltisztítás céljából - a programajánlatokat átirányítjuk a FALIUJSAG listára. Az egyes listatagok címét a DIPLOMASOK-on az archívumoldalról, ill. a kapcsolódó weblapról lehet megtudni, a másik két listán a listagazdától kell kérni. Visszatérve a rapidrandi kérdéséhez, három lehetőséget látok: - valaki vállalja a csoportos szervezést,, meghívókat küld ki, helyszínt keres stb. (a randitechnika részletesebb ismertetését Gombköző Judittól várjuk, aki ezt az egész témát felvetette) - magánszervezés, valamiféle házibuli forrmájában (egy nő - több férfi) - olyan csoportos rendezvény, amely alkallmat ad egymás hétköznapi arcának megismerésére (lehetőleg a nemek arányának kiegyensúlyozásával; ezt is csak meghívásos alapon lehet biztosítani). A legutóbb említett csoportos rendezvény példája lehetne egy utószezoni hét vége, de erről majd külön. MG ------------------------------------------------------------ (Utószezon) Ahogy már többször szó volt róla, van egy elképzelésem egy olyan csoportos rendezvény megszervezésére, amelynek az lenne a célja, hogy megismerjük egymás "hétköznapi arcát". Lakva ismerszik meg az ember. Egy olyan helyre kellene szervezni, ahol a természeti környezet szép, de nincs semmi olyan program, ami elvonná a figyelmet. Nem lehet fürdeni, nincs Aquapark, nincs buli és nincs dínom-dánom. Csak egy baráti közösség van, ahol mindenki kifejtheti a véleményét, megoszthatja másokkal az élményeit, mindenki mindenkit meghallgat, és mindenki részt vesz a közös tevékenységben (pl. együtt főzünk, mosogatunk). Mintha máris együtt élnénk, egy alkalmi kolóniában. Ilyen környezet lehetne a Balaton, de lehet folyó partján is, hegyek között is, erdő mélyén is (pl. egy kulcsos házban, ahol a természetjárók már voltak együtt). Kiket érdemes meghívni? Akik barátságosak, toleránsak, a társkeresésen túl a kulturált társaságot is értékelik, élvezik a nyájas beszélgetést, tudnak beszélni is, hallgatni is. Kiket nem szabad meghívni? Akik nagy hangúak, folyton a társaság középpontjában akarnak lenni, akik önzők, irigyek, féltékenységre hajlamosak, akik evés-ivás és ricsaj nélkül nem képesek jól érezni magukat. Miután akár egyetlen ember is elronthatja a többiek örömét, a meghívandók kiválasztása nagyon kényes dolog. Ezt én vállalnám magamra, és kizárólag személyes levelezés útján. (Ezáltal a nemek hozzávetőleges arányára is figyelni tudunk.) A helyszínt akkor érdemes kiválasztani, ha már tudjuk, hogy hányan leszünk. Némi gondot okoz a részvevők elhelyezése. Szinte minden panzió házaspárokra számít, esetleg egy gyerekkel, ennélfogva kétágyas szobák vannak, alkalmanként pótággyal. Mivel itt nem párokról van szó, ésszerűnek látszik külön fektetni a férfiakat és a nőket. De ez a harmadik éjszakára lazulhat. Az én saját értékrendem szerint akár sorsolás alapján is aludhatnánk együtt, egy férfi - egy nő, de ez egyesekben rossz érzéseket keltene, gátlásokat okozna, nemkívánatos rivalizáláshoz vezetne. Ha viszont férfi alszik férfival, akkor a franciaágy számításba sem jön. (A férfiak betegesen irtóznak a homoszexualitásnak még a kísértésétől is.) A legalkalmasabb egy nagy közös háló lenne, de kevés ilyen van. Laci, esetleg egy közeli kulcsosház? (Nem lehet egy hegy tetején, mert akkor meg az oda feljutás nehézsége miatt maradnának ki néhányan.) Az időtartam: október vége és november közepe között, egy hét vége, péntek estétől hétfő hajnalig. Utószezonban, amikor az árak olcsóbbak. MG